Szeretettel üdvözlöm Telekné Tóth Ilona Népi Iparművész honlapján!
Gyermekkorom óta foglalkozom különféle kézműves technikákkal,
de a gyékény csak az 90.-es években ihletett meg, amikor a munkám Tápéra kötött.
Itt ismerkedtem meg a gyékényfeldolgozás alapjaival.
A tárgykészítés fortélyait Kiss Lászlónétól a népművészet mesterétől sajátítottam el.
Mivel a kézimunka soha nem állt távol tőlem
a gyékényes kézművesség elég nagy szerepet játszik az életemben.
- Résztvettem, kézműves kiállításokon, vásárokon.
- Mesterségek Ünnepén Budapesten,
- Mezőgazdasági Múzeum kiállításán Budapesten,
- Iparművészeti Múzeumban Budapesten
- Mezőgazdasági Kiállításon Szegeden
- Koszta József Múzeumban Szentesen,
- Csongrád megyei Népi Iparművészeti kiállításon Szegeden
- Népmüvészet Dicsérete 1-2 Országos Népi Ajándéktárgy Konferencián Békéscsabán
- VIII. Országos Népi Mesterségek Művészete pályázaton Kecskeméten ahol III. díjat nyertem
- Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton,
- Hódmezővásárhelyi és Szegedi karácsonyi vásárokon, Hidi vásáron Szegeden
Hagyományok Háza Népi Iparművészeti zsűrijén eddig 51 db munkámat értékelték A és B kategoriásnak. A Népi Iparművész címet 2007.-ben kaptam meg.
- Készítek gyékényből használati és dísztárgyakat.
- Fonott üvegeket, tápai szatyrokat, táskákat, szőnyegeket, karácsonyi, husvéti, és egyéb ünnepi díszeket.
- Amelyeket folyamatosan zsűriztetek.
A termékek kézműves technikával készülnek, egyediek, mindig más mintájúak, formájúak, és így gyakorlatilag sosem egyformák. Vállalok bemutatózást, játszóház vezetést.
Gondolatok a gyékényfonásról.
A gyékénymegmunkálás technikájának minden fázisa, és egy gondolat megvalósítása, úgy is teljesülhet, ha a nyersanyaghoz csak a saját kezem munkáját adom hozzá, szinte minden eszköz nélkül, és használati tárgyá válik, ez óriási öröm számomra.
A gyékényszövés, fonás, technikájának gyökerei, több évszázados múltra tekint vissza. 1700-as évekből vannak írásos emlékek de sajnos ma már csak néhány kézműves foglalkozik vele az országban.
Mint szakma teljesen kihalt. Korábban voltak háziipari szövetkezetek, ahol irányították, összefogták a munkát, levágatták a gyékényt, új dolgokat terveztek és betanítottak, értékesítették a kész termékeket.
Én ezt a mesterséget, küldetésnek tekintem. Célom, hogy ez az ősi nemes természetes anyag és technika fennmaradjon az utókor számára.
Szívemhez legközelebb azok a munkák állnak, amelyeket meg kell tervezni, formára és mintára tekintettel, hogy azokból ne csak egy ugyanolyan tárgy legyen amit már előzőleg készítettem, vagy pusztán a hagyományos rutinnal készült tárgyakat formáljak,hanem mindig egy új, soha senki által még ki nem talált mintaösszeállitású, formájú tárgyat alkossak, de azért megmaradjon a hagyományos használati funkciója, hagyományos technikai kivitelezése, és a mai kornak is megfelelő legyen.